2010. január 10., vasárnap

CSUKÁS ISTVÁN: SZERELMES VERS


Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törödj most a kitérökkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.


Nincsenek megjegyzések: