Téged játékosan cirógat a szél,
körbetáncol és fogócskára hív,
éjszakádba kobold suttog, tündér zenél,
mesét rajzol bőrödre az éj,
téged ölel az ég, veled szeretkeznek a csillagok,
felizzik minden, ha kezed hozzáér.
Te nem látod, s más nem látja, ahogy a világ felragyog
tőled.
A Látód, itt a nyirkos, hideg sötétben csak én vagyok.
