Front

100 Folk Celsius : A világ legrosszabb gyereke

A világ legrosszabb gyereke úgy kezdi a reggelt

hogy amikor felébred

a földhöz csapja a vekkert

a világ legrosszabb gyereke a fogát sose mossa

a keze olyan szutykos,

mint egy kéményseprő orra!

Hol van ez a rosszaság?

hisz oly nagy ez a nagyvilág!

elöttünk, vagy mögöttünk,

de itt is lehet közöttünk

hát hol van ez a rosszaság?

A világ legrosszabb gyereke a kisebbeket bántja

a nagyobbaknak hizeleg, de még sincsen barátja

a világ legrosszabb gyereke buta, mint egy nagy tök

hétfőn hiszi azt, hogy kedd van, s pénteken csütörtök!

A világ legrosszabb gyereke nem fogad szót senkinek

s akkorát tud hazudni,

hogy majdnem te is elhiszed

a világ legrosszabb gyereke a szüleit becsapja

ha valami rosszat csinál, rögtön letagadja!

Szerb Antal: Szerelem a palackban

Egy régi nagy kedvencem, de a terjedelme miatt csak egy linket pakolok ide:)
http://web.zone.ee/aurin/proza/szaszerelemapalackban.html

Tessék a "hanganyag"-ra rányomni...Meg olvasni. Bocsánat, de valahogy nem sikerült Latinovitsot ide mentenem...

Ez itt az...

Döntés

(F.superhero-nak)

Döntés

"Úgy döntöttem, hogy ma cingár leszek!"
mondta a Cingár.

"Hát eddig?!" - kérdezték Mások.
"Hát tegnap?!" - kérdezték Egyesek.

"Eddig csak úgy voltam cingár,
most meg akarom is immár!"

(Sokszor van, hogy nem a tények:
csakis a Döntés a lényeg...)

/Fodor Ákos/

bolondok hajója

Tekintet nélkül

Tekintet nélkül

Be kell látnunk:
Ha kérdeznek, becsületesen
felelni kell.
A harcot becsületesen
fel kell venni,
az úton becsületesen
végig kell menni,
a szerepet becsületesen
el kell játszani,
keményen és tekintet nélkül.

A kapuk mögül ebek vicsorognak,
az ablakokból kiköpdösnek
és röhögnek.
Száz közbiztonsági gócpont
adja ki az elfogatási parancsot.
Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz,
súlyos, vérező kövek,
de néha röppen sóhaj is,
szeretet is, rózsa is.

És este a tűzhely mellett,
vagy szuronyos zsandárok között
hátrakötött kézzel,
mégis mondogatni kell
a fellebbezhetetlen,
sziklakemény,
erősítő,
vigasztaló
igét:

Krisztusnak és Pilátusnak,
farizeusoknak és vámosoknak,
zsidóknak és rómaiaknak
egyformán szolgálni
nem lehet.
/Dsida Jenő/

Alkalmazott bölcsesség...

Egyszer egy indiai herceg az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset.

Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja,

a nehéz helyzetekben bátorítja,

a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.

A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.

Egyetlen szót vésett bele:

Elmúlik.

Szent-Gály Kata: Szeretnék

SZERETNÉK...

Csak egy parányi méccsé lenni,
mely bevilágít egy szobát --

csak egy szál deszka-hiddá lenni,
mely szakadékot ível át --

csak egy kanálka mézzé lenni,
legyen az élet édesebb --

csak egy segítő kézzé lenni,
mely teszi azt, amit tehet --

Bella István: A zöld pizsamabéka

A zöld pizsamabéka,
aki nálunk lakik,
akármi fura, néha
mindent bepaplanit,
ilyenkor zöld a párna,
és zöld a lepedő,
zöld lesz a kék, a sárga,
és zöld a levegő.

A zöld pizsamabéka
ha alszik, csupa sás
a sötét is, kikél a
zöldpuha szuszogás,
bicikliküllők árnya
forog a falakon,
mintha a nap hintálna
a tükrös habokon.

A zöld pizsamabéka
magát elfeledi,
s a hold, a langaléta,
kis létrát hoz neki,
s ő úgy megy föl az égig
törékeny fényeken,
ahogy az ember végig
a vékony éveken.

A zöld pizsamabéka
jósolni is szokott,
szép időt, margaréta
mezőt, és jó napot,
annak, aki komor fölnőtt,
varázsol éghabot,
borotválkozni fölhőt,
s buborékkalapot.

A zöld pizsamabéka
jósolna még sokat,
de hajnalra elég a
lajtorja holdfoka,
álma egyre fehérebb,
nagyot bukfencezik,
kuruttyol még, fölébred,
és lánnyá változik.

Sin miedo a nada - Eszternek is ajánlva

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.

Nem is tudta Mehemed,
milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.

"Én vagyok a Mehemed!"
"Mi vagyunk a tehenek."

Csudálkozik Mehemed:
"Ilyenek a tehenek?"

Számlálgatja Mehemed,
hányfélék a tehenek.

Meg is számol Mehemed
háromféle tehenet.

Fehéret, feketét, tarkát.
"Meg ne fogd a tekén farkát!"

Nem tudta ezt Mehemed,
s felrúgták a tehenek.

Lázár Ervin:  A KÉK MEG A SÁRGA

Egyszer két festékpötty - egy kék meg egy sárga - egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért.

- Nem menne kicsit távolabb? - mondta ingerülten a Kék.

- Menjen maga - válaszolta a Sárga -, s különben is, talán köszönne!

Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta - csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak.

- Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! - morgott fitymálóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki.

- Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm?

- De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok!

- Engedje meg, hogy fölkacagjak - mondta gúnyosan a Sárga -, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem... és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba.

- Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek. Képzeljen el egy sárga szemű embert... brr... vagy sárga vizet! Egyáltalán, hogy mer megszólalni mellettem!

- Mindig tudtam, hogy nagyon közönséges, de hogy ennyire! Mégiscsak túlzás! Még hogy a kék virágok a legszebbek! Látott már maga kankalint? Meg őszi erdőt? Maga túl mohó. Beszínezi az egész eget meg a tengert, csupa kék mindenütt. Unalmas. Én mértéktartó vagyok, sohasem válok unalmassá... Kérem, ez mégiscsak disznóság, most már egészen belém mászik... Árnyalatokban rejtőzöm, kis foltokban jelenek meg. S egyébként is, ha nem tudná, én az Okker családból származom.

- Okker?! Erre vág fel! Az is egy család? Az én őseim sokkal előkelőbbek, például sohasem lenne közülük senki olyan tolakodó, mint maga! Tudja meg, hogy én Ultramarin vagyok.

- Hah! - kezdte a replikát egy színészi felkiáltással a Sárga, akkor különben már rég összefolyt a két festékpötty, de nem volt ideje befejezni a mondatot, mert a kisfiú, akinek az ecsetjéről lehullottak, meglátta őket, és így szólt:

- Nicsak, milyen szép zöld pötty!

most éppen ilyesmit érzek

Kiírlak magamból, meggyógyulok.

Állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem. Most úgy teszel, mintha, azután mégsem, és én nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap. Mint egy perce még. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj. Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye mindegy. Gondolsz-e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? Jó így? Így jó most? Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból.

Csak rám ne nézz...


/Kovács Ákos: Közömbös gyógyító ének /

Tej, kenyér - Kemény István: Szomorúan

Kemény István: Szomorúan

Ki kéne bolondulni innen,
Mint az öngyilkos, ha visszafele él,
Leszedni az i-ről a pontot,
De visszarakni, ha a helye fehér.

A legjobb, ha úgy marad minden,
Ahogy találtam, nem is volt rossz az úgy,
Megvetni a megbomlott ágyat,
Földön aludni, és meggyógyul a múlt.

Ajándék volt. Hallom, hogy koppan,
Mielőtt leesne, jóval hamarább,
Angyal száll át, helyreáll a rend,
Kibomlik a papír, kiesik a tárgy.

És akkor megkezdeni szépen,
Mint az öngyilkos, ha visszafele él,
Elfelejteni az egészet
Kis cetliket írni: tej, kenyér
tej, kenyér

Angolul...(Nem én fordítottam, nem én írtam, de bocsánat a hibákért, csak így tán érthető annak is, aki nem beszél picinyt sem oroszul):

Listen, you were right
Listen, it does not hurt me
and my heart is not sinking
without you anymore
Listen, Ive gone
Listen to the past
and the silence tells you
that I have been in love ...

Chorus:
Forgive my heart
for the love I had
Now it's cooled down
Listen to me
I just was in love
Forgive my heart
for the love I had
Now it's gone
Listen to me
True, I was in love...

All the time without me
The time that heals your soul
And at parting
I was looking at your shoulders
Im leaving you my warmth
In the trace above the roof
Today I'd gone
but you did not realize that.

Chorus:

Presser Gábor : Hűségdal (Jó Veled)

Fenn a fán és a fáról leesve
Négykézláb a diót keresve
Almalopás és menekülés közben
Lihegve, röhögve, kéz a kézben
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Színházban, templomban, moziban, boltban,
Az utcákon és a kék alagútban,
Taxiban, biciklin, mezítláb porban,
Izzadva, fázva, jóban-rosszban
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Ezt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

A folyóparton, térdig a vízben,
A víz alatt vagy a víz fölött éppen,
A híd alatt, mikor szegények leszünk,
A pálmák alatt, mikor gazdagok leszünk,
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Ezt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

Mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

A szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

Munka előtt és munka helyett,
Mikor reggel az ágyban kávéhoz tejet,
Gömbölyödve és félig kinyúlva,
Évek óta és évek múlva,
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Csőbe húzva, esőben, hóban,
Sírva, vigadva, nyakig a bajban,
Álmodozva, úgy lassan szépen,
Akkor is, hogyha nem szeretsz éppen,
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Ezt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

Mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

A szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

Kovács Ákos - Néma film

Mint
áldás vagy varázs
úgy
borul
rám a tested
egymásban
lassan elvegyülünk
ölbe
tett kézzel
ül most itt a Csönd
nézi
ahogy szeretkezünk