Úgy megnőttél, szinte félek

Úgy megnőttél. szinte félek

Amikor még piciny voltál,
Olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem ríttál.

Mikor később nagyobb lettél
mindig messzebb,
messzebb mentél,először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.

Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig - alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.

Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.

Húzol engem Te föl felé,
mint a napfény maga felé.
Fát, virágot, lombos ágat,
fölemeled az anyádat.

/Várnai Zseni/

József Attila

József Attila: Füst

Kis, nyurga füst virágzik hold előtt.
Ezüsttel köt meg old, hajlong, ledől.
Áttetszel rajta, égi hűvösség.

Sokat szenvedtem, hát sovány vagyok,
elszállok, mint a köznapi bajok -
áttetszel rajtam, égi hűvösség.

Elszállok, el, de a lágy remegés
az életért, világot ringat és
áttetszik rajtad, égi hűvösség.

Tánc a hóban

Tánc a hóban

Édesem, csak lélegezz,
Mint a túlvilág.
Táncba csalt s most így szuszog,
Szép, de fáj a tánc.

Gyorsul úgyis mindenem,
Mint az ölelés,
Épp a vége egy rövid
Görcsberepülés.

És ezért most tánc -
És ezért most táncolunk,
És ezért most ránc -
És ezért most ráncolunk
Cipőt, szemet - ahogy nevet, s időt.

Jobbra lassan, balra lassan,
Ritmus halkan ring a hajban,
Újra kavarog a -
Végre csikorog a -
Mégis mosolyog a -
Napra hunyorog a -

Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban.
Tánc.

Édesem, csak lélegezz,
Mint a túlvilág.
Táncba csalt s most így szuszog,
Szép, de fáj a tánc.

Gyorsul úgyis mindenem,
Mint az ölelés,
Épp a vége egy rövid
Görcsberepülés.

És ezért most tánc -
És ezért most táncolunk,
És ezért most ránc -
És ezért most ráncolunk
Cipőt, szemet - ahogy nevet, s időt.

Jobbra lassan, balra lassan,
Ritmus halkan ring a hajban,
Újra kavarog a -
Végre csikorog a -
Mégis mosolyog a -
Napra hunyorog a -

Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban.
Tánc.
/Szarka Tamás/

Elefántos

Elefántos

Itt sírok a szájamban a sós
és senki sem vigasztal
takar egy hintaló
egy szék és egy kisasztal
pedig szerintem hangosan szipogok

Egyébként
a plüsskutyusom sem vigyorog
most valahogy nem
pedig őt úgy varrták
a felnőttek úgy akarták
akik csinálták hogy mindig
de mindig boldog legyen
a plüsselefánttal szerelmesen…

Nekem viszont nem akar senki
a szám sarkába egy plusz varrást tenni
Hozzám nem akar az én kis elefántom
aki oviban a legjobb barátom
és piros a füle meg vicces az orra
és szerelmet vallott a kiscsoportba’
szóval nem akar belesni
ide a hintaló és az asztal mögé
csak játszik azzal a sok lánnyal

pedig az előbb még engem
simogatott azzal a kedves kis ormánnyal…
/Szalóczi Dániel/