Elefántos

Elefántos

Itt sírok a szájamban a sós
és senki sem vigasztal
takar egy hintaló
egy szék és egy kisasztal
pedig szerintem hangosan szipogok

Egyébként
a plüsskutyusom sem vigyorog
most valahogy nem
pedig őt úgy varrták
a felnőttek úgy akarták
akik csinálták hogy mindig
de mindig boldog legyen
a plüsselefánttal szerelmesen…

Nekem viszont nem akar senki
a szám sarkába egy plusz varrást tenni
Hozzám nem akar az én kis elefántom
aki oviban a legjobb barátom
és piros a füle meg vicces az orra
és szerelmet vallott a kiscsoportba’
szóval nem akar belesni
ide a hintaló és az asztal mögé
csak játszik azzal a sok lánnyal

pedig az előbb még engem
simogatott azzal a kedves kis ormánnyal…
/Szalóczi Dániel/