Valamikor régen

Kardos Csongor
Valamikor régen


Szárnyaim verdesnek, mint
csapdába került galambé.
Szeretném kitárni az életem
és kidobni a köpenyem,
hogy elkapja a szél.
Mindent elégetnék
és anyaszült meztelen
kuporognék egy hideg sarokban.

Csak egyetlen papírfecnit ne vegyetek el tőlem!
Mert arra egyszer
-talán már nem is emlékszel-
azt írtad, hogy szeretsz.